A FELTŰRT INGUJJ – A BALOLDAL MEGÚJÍTÁSA

„Minek támogassak egy olyan pártot, tömörülést ahol már alig van valaki?”

„Azt kell támogatni akinek esélye van leváltani Orbánt!”

„Ez ugyanaz lesz mint ami eddig volt, tűnjenek el!”

„Most akkor össze leszek Gyurcsányozva vagy nem?”

„<Független, baloldali> médiumként arról írok és beszélek, aki nézettséget, olvasottságot és kattintást hoz!”

Közhely, de szokták mondani: „Innen szép nyerni!”

Gyurcsány Ferenc lemondása után, mintha a baloldalon mindenki fellégzett volna és egy nagy friss levegő vétele után kitűzte a zászlóra, akkor elkezdődik a baloldal megújítása!

Valljuk be Dobrev is így kommunikált, hogy itt az én időm és nem azt mondta, hogy a DK-t kell megújítani (csak), hanem rögtön az egész baloldalhoz szólt.

Az MSZP ugyanígy tett, Komjáthi Imre rögtön felismerte, hogy most akkor itt a nagy lehetőség arra, hogy „baloldal megújuljon”.

A MKKP még egyelőre nem gondolta azt, hogy akkor nekik ebbe a megújulási harcba bele kellene szólni, mert ők eddig is annyira elhatárolódtak ettől, hogy még nem tudnak ezzel a helyzettel mit kezdeni azon túl, hogy „végre elment Gyurcsány”, és megvakargatja Gergő a miniszterelnök jelölt buksiját.

Hogy a Momentum soraiban most mi zajlik az talán a legérdekesebb. Azt hiszem hogy Gyurcsány bejelentése a Momentum óriási káoszát még tovább fokozta csak. (Lehet még?) Most akkor mi van? Adjuk fel magunkat a TISZA-nak, vagy ne legyen ilyen pártvezetés szintű döntés, hanem mindenki egyesével döntse el és meglátják marad-e még valaki a pártban akivel el lehet indulni 26-ban, vagy rendeljenek még pár karton füstgyertyát és folytassák az utcai harcot az utca harcos ellen úgy, hogy most már nem igazán lehet ordibálni közben Gyurcsányt gyalázó rigmusokat? Vagy esetleg a hajókormányt fordítsuk oda Dobrev felé, és legalább kérdezzük, hallgassuk meg mit is szeretne? Nehéz dilemma megértem, de maguknak okozták.

Gyurcsány porondról való lelépése akár így szerettük volna, akár nem, egy lehetőséget ad a baloldalnak a megújulásra. A DK-tól a Momentumig mindenkinek! Lehet rendezni a belső sorokat és akár lehet egy új, koordinált és más alapokon és elveken nyugvó összefogást hirdetni.

A kérdés ma szerintem az, hogy ki lesz az az ember, aki lesz annyira karizmatikus, hiteles, ügyes politikus, hogy elfogadják ennek a baloldali megújítási folyamatnak a vezetőjeként. Kérdés, hogy most megint mi fog történni? A mai szereplők szinte kivétel nélkül ott voltak 22-ben. Tanulhattak abból, hogy mit nem szabad újra megcsinálni és mi az amit csinálni kellene helyette.

Nem tudom eldönteni most, hogy optimista lendülettel és bizalommal tekintsek erre a megkezdődő folyamatra, vagy szemléljem óvatosan messziről, vagy legyintsek hogy ennek annyi. Utóbbit semmiképpen nem tenném meg, mert az egyet jelent a vereséggel. Ha a startvonalhoz úgy állsz oda, hogy legyintesz és kicsi az önbizalmad, akkor onnan már nyerni nem tudsz az egészen biztos.

Nekünk pedig nyernünk kell! Ez nem kérdés! Nem az a cél, hogy bekerüljünk a parlamentbe, nem a a cél, hogy ott legyünk, hanem nyerni kell. Le kell győzni egy jól megismert és minden porcikájában züllött ellenfelet, egy hozzá csapódó de erősödő másik gazembert, akik bármikor összeállnának egy harcban, és egy hamis kártyást, akiről nagyon senki nem tudja mire játszik, de az asztalt már felrúgta és nagy hanggal ült hozzá. Ehhez az asztalhoz kell most nekünk is odaülni és nyerni!

Bennem óriási kérdés, hogy a korábban „függetlennek” és „még szabadnak” tekintett magyar online/offline médiatér mennyire áll majd a baloldal mellé. Mennyire segíti majd ennek a tömbnek az erősödését úgy, hogy ma már MINDENKI elkötelezett és behódolt szereplője lett a hamis kártyásnak!

Fura, talán egyszer az is megérne egy hosszabb írást hogy egy médium, mely a szabad sajtóért küzd és harcol azért egy rádió hogy visszakapja a frekvenciáját és online és nyomtatott médiumok is hasonló reményekkel állnak be EGY párt mögé azok ma azért küzdenek, hogy EGY párt nyerjen. Ez egy orosz rulett. Különösen úgy, hogy tudjuk Magyar Péter nárcisztikus populista politizálásába nem fér az bele, ha valaki nem hoz le róla egy nap egy cikket és nem hívja be őt a stúdióba. Ha én egy médium vezetője lennék biztos hogy nem ilyen embernek adnék teret, sőt messzire menekülnék tőle, azért hogy éjjel-nappal a csapból is ő folyjon, hogy végül megnyerje a választást és az egyik médiazsarnok kezéből a másik médiazsarnok kezébe kerüljek. Ezt én soha nem fogom megérteni. Mégis mit gondolnak ezek a szerkesztőségek? Miben reménykednek? Ezentúl nem elhallgattatva lesznek hanem arra kényszerítve, hogy egy ember szócsöve legyenek. Ez rosszabb mintha elhallgattatnak.

Térjünk vissza a baloldal megújulásához. Az első küzdelem nyilván arról fog szólni, hogy ez a szétvert és megtépázott sereg be tud-e állni egy új vezető mögé és annak elképzelései szerint a harctéren szétszórt sátraikat legalább egymáshoz közelebb húzni, ha nem is alszanak egy sátorban. Azt valószínűleg már az első lépésnél nehéz lesz megint lejátszani, hogy ki legyen a vezető, kinek a sátrához kell közelebb húzni a többiekét?

Nyilván egy előválasztásra már nincsen idő, és talán a mai helyzetben ez már okafogyott is lenne, hiszen a pályán alig maradt jelentkező. Talán nem is az a kérdés, hogy ki legyen a vezető hanem ki fogja meg a sátorcöveket és húzza ki a földből, hogy közelebb kerüljön egy tábor tüzéhez. Az idő telik, a harc pedig folyik a csatamezőn úgy hogy a baloldali táborból már sokan elszaladtak egy hamis zászló alatt gyülekező táborba, egy olyan táborba, ahol ugyan kinyitották nekik a nagykapukat, mert mindig jól jönnek azok az emberek, akiket fel lehet áldozni egy csatában, de nem veszik észre hogy rossz táborba szaladtak.

Ez a csata NEM csak arról szól, hogy a végén ki marad állva a harcmező rengeteg halottal és sebesülttel, hanem arról, hogy milyen tábor, ország épül majd tovább.

Szerintem Dobrevnek azt kell a zászlóra tűzni, hogy sokkal többről van szó, mint „Orbán takarodj!”. A sok baloldali szavazó, akik elhagyták a baloldalt eddig tudnak egyelőre gondolkodni, hogy mindegy ki váltja le Orbánt csak váltsa le. Ha Dobrevet elfogadja a baloldal a megújítás vezetőjének, akkor szerintem neki a legnagyobb feladata első lépésben az, hogy az elment baloldali szavazókat az ő egyszerű és hétköznapi nyelvükön meg kell arról győzni, hogy itt nem arról van már rég szó, hogy „Orbán takarodj!”.

Gyurcsány is erről beszélt, de sokszor a hosszú, mindennapos Facebook bejegyzéseiben már egy iskolázott ember is elveszett egy idő után. Aki meg akarja újítani a baloldalt, annak:

Tisztán, egyszerűen és tűpontosan célzott üzeneteket kell megfogalmaznia

Be kell mutatnia, hogy itt arról van szó, hogy mi lesz az ország jövője és nem arról hogy Orbánt leváltjuk, hanem ha leváltjuk akkor mi jön utána.

Alternatívat kell felmutatni a jobboldallal szemben

Reményt kell tudni adni az embereket ami magában hordozza az ő igényüket is (Orbán takarodj) de már a jövőre nézve is meg kell különböztetni magát a jobboldaltól.

Abban nagyon bízom hogy baloldali megújulás nem fogja azt a hibát elkövetni, hogy beleáll egy populista ígérgetés cunamiba. Tudom sok választó csak úgy szavaz, hogy „neki mitől lesz jobb az élete”, de ez szerintem rossz irány lenne. Nem kell most 300 000 Ft ot ajánlani a nyugdíjasoknak SZÉP kártyán. Nagyon remélem hogy nem ez fog jönni!

Meglátjuk, hogy mi fog jönni, ma Dobrev megszólal 13 órakor, az első hosszabb üzenetet meghallgatjuk mi lesz. Az mindenesetre nagyon jó, hogy úgy látszik azt tudja ő is, hogy az idő most nagyon fontos faktor, az új dolgok már önmagukban hordoznak egy lendületet, amit most meg kell ragadni és „csak” felugrani rá. Nagyon sok fog múlni az induláson és azon hogy a média megérti-e végre ,hogy rossz oldalon áll és persze végül , de nem utolsó sorban és a legfontosabb szempontból a szavazók megértik-e?

Hajrá!