Számomra a világ egyértelműen rohan a vesztébe, és amíg a nagyjából száz évvel ezelőtti események nagyon sokáig csak úgy rémlettek fel, mint egy távoli lidércnyomás, addig az elmúlt négy-öt évben ez a lidérc ideért közénk, és most már itt pusztít közöttünk.
Talán már kevesen emlékeznek arra, hogy mi történt 1939. május 28-29-én Magyarországon. Parlamenti képviselőválasztást rendeztek, akkor amikor a második zsidótörvény is életbe lépett. A törvény jelentősen szűkítette a zsidók életlehetőségeit. Az LMBTQ emberek elleni sorozatos boszorkányüldözés most már kezd ehhez hasonló méreteket ölteni. „A zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról” szóló törvény alkalmazására pedig pont a választáson került sor, amelyet a törvény hatályba lépése után alig több mint három héttel rendeztek meg. Nem érdekes a párhuzam a magyar náci kormány civil és mindenféle „sorosista” szervezet korlátozására irányuló intézkedéseket tervez végrehajtani? Az 1939-es választást megelőző időszak és a kampány egyik fő témája tehát az ún. „zsidókérdés” volt. Nem érdekes, hogy újra a „gender és az LMBTQ” lesz 2022. után a magyar náci kormány kampányának egyik fő témája? A Népszavát 1938 végén betiltották, vezetőit korrupciós ügyekkel vádolták meg. 1938-ban új választási törvényt is hoztak, egy évvel a választások előtt! A választás egy áldemokratikus színjáték volt, mely csak arról szólt, hogy a regnáló Horthy korszak pártját a hatalomba tudja tartani. 1938 végétől folyamatosan napirenden tartották a zsidókérdést, és erősítették az antiszemita kampányt is. Véletlenül nem ismerős ez valahonnan? Emlékszik még ugye valaki a 2022-es népszavazási kérdésekre és azóta is folyamatosan fenntartott LMBTQ ellenes propagandára, aminek a mostani állomása a PRIDE betiltása és az mondat melyet sokszor hallhatunk hogy „mi nem vetemednénk arra, hogy ellenfeleinket elhallgattassuk” ? A liberálisok és a szociáldemokraták természetesen tiltakoztak a zsidótörvények és végrehajtásuk ellen. Ma ugyan kicsit halkabban, de azért mondjuk úgy, hogy „dünnyögnek” az ellenzéki pártok LMBTQ kérdésekben. Én a Sokszínű Magyarországért képviselőcsoportot nem tekintem egy határozott kiállásnak, inkább egy olyan csoportosulás, mely alkalmas arra, hogy ne derüljön ki egyértelműen, hogy melyik pártnak mi is az álláspontja. A TISZA-t ugye eleve nem is sorolhatjuk a baloldalhoz, de nem is mond véleményt a kérdésben. A Szociáldemokrata Párt és a vele szövetséges szakszervezeti mozgalom már évek óta kormányzati támadás alatt állt a 30-as évek végén. Manapság annyi a különbség, hogy már nincsen semmilyen szakszervezeti mozgalom, ami erőt tudna felmutatni és ne lenne megosztott már önmagában is. (pl. pedagógusok).
1938-ban és 1939. elején a hatalmi szélsőjobboldali elit határozottan küzdött azért, hogy a liberális és szociáldemokrata pártokat ellehetetlenítse és kiszorítsa a politikából. Nem ismerős? Mi folyik Magyarországon 15 éve, a sorozatos 2/3-al meghozott háborús vészhelyzetre hivatkozott törvénymódosításokkal mindenféle kreált hamis álindokokkal módosították a választási törvényt a Semjén-Rogán művek kotyvasztanak ki?
Nem teljesen értem azokat a FIDESZ támogató értelmiségi hangokat (most a vidéki „kocsmafelújító” programban megvásárolt szavazókról ne beszéljünk), akik ezekre az eseményekre nem emlékeznek, vagy csak egyszerűen legyintenek egyet, hogy ugyan már a FIDESZ nem náci párt. Akkor miért van ennyi egyértelmű párhuzam a politikai tevékenységükben a II. világháború előtti időszakkal összehasonlítva? Ez csak a véletlen műve lenne? Feltűnt-e esetleg a nagy Magyar Péter propagandistáknak és TISZA szimpatizánsoknak, hogy ők maguk idézik elő megint azt a helyzetet, hogy Mo-n nem lesz szociáldemokrata-zöld-liberális baloldal ezzel rengeteget ártva a magyar baloldalnak? Olyan mintha egy kígyó saját magát falná fel, egy hiú „remény” érdekében. A 2026-os választásokon lesz egy bevallottan náci párt (Mi Hazánk), egy nem bevallottan de bizonyíthatóan náci párt (FIDESZ/KDNP) és egy konzervatív, jobboldali párt (TISZA). Nagyszerű kép formálódik előttünk!
Szeretnék mindenkit emlékeztetni, hogy 1939. májusi választások után fél évet sem kellett várni és már kitört a II. világháború. Még fél évünk lenne, ha párhuzam igaz? Ébresztő emberek, ennek rossz vége lesz! Olyan nincsen, hogy valaki békepárti és közben III. világháborúval fenyeget folyamatosan. Békepárti köntösben zsarol meg országot, melyet egy külső agresszor lerohan, de úgy, hogy a „paktumban” semmilyen garanciát nem ad arra, hogy ha a lerohant királyság odaadja neki „felekirályságát” akkor, ha jön újra a gonosz sötét herceg, majd meg fogja védeni! „Jajj, ugyan, egy bomba is fejére eshet bármikor nem?” – mondja cinikusan válaszként a magát hatalmas uralkodónak képzelő ember, aki már különböző bűncselekmények miatt a várbörtön hidegpadlójához láncolva kellene, hogy szenvedjen. Ebben az üzenetben minden benne van. Pont leszarom mi lesz veled, add ide az ásványkincseket, aztán majd meglátjuk mi lesz… Ennél azért még az óvodában is a gyerekek mikor matchboxot cserélnek, fairebb alkuk születnek. Rossz világ jön ránk, a szélsőjobbos, irredenta meghülyített náci magyar pedig ezt várja, hogy a világ őrült bűnözői (Trump, Putyin, Orbán, Erdogan, Kim Dzsongun, stb..) lángba borítsák végre újra a világot és minden libsi vonuljon már végre át az „arbeit macht frei” felirat alatt.
Valaki meg tudja mondani nekem, hogy ezt miért akarják magyar szavazók milliói annyira? Az atombomba nem válogat, nem a libsik fognak menni hanem a te gyereked is, akiket a te családbarát kormányod annyira védelmez, hogy naponta ugranak vasút alá és kórházba szállítás közben meghalnak, mert nincsen egészségügyi ellátás! Amikor a gyerekeiteknek az M2 metró alagútban sorban álltok majd a jódtablettáért, olvassátok vissza ezt az írást. Nem szeretném, hogy azon merengjetek, hogy nézd ennek a transznemű nőnek, valami kis hülye aktivistának igaza volt. Persze, Ti most kinevettek és nagyot legyintve röhögő emojit tesztek a posztom alá, melyek ott fognak majd rátok vigyorogni az alagútban is. Akkor már késő lesz like-ra cserélni, miközben egy őrült bűnözője a világnak a nem létező független sajtó médiumnak a rádiófrekvenciáján arról beszél, hogy „én nem emlékszem arra, hogy kirúgtam volna egy királyt a palotámból”. Sokan nevettek 1939-ben is, aztán sokan sírtak később, mert csípte a szemüket a koncentrációs tábor gáza. Vigyázzatok! Ne a könnyek áradjanak, hanem a szeretet még talán nem késő, utolsó órában vagyunk!
