Sok szeretettel köszöntöm a Transzegészségközpont ® oldalain!
Magasházi Mónikának hívnak, transznemű nő vagyok. A női hormonkezelésem 2021. október 25. óta tart, a szociális tranzícióm 2018-ban kezdődött, ma már az életem minden területén nőként élek Budapesten. A szociális tranzícióm és az orvosi tranzícióm is lezárult. Független progresszív transzjogi aktivista vagyok, DEI Coach (LMBTQ).
2021. decembertől, 2022. májusig projekt koordinátorként működtem együtt a Háttér Társasággal.
2022-ben a Nyitottak Vagyunk szervezet egyik PRIDE kampányarca voltam. Szeptember 8-án alapítottam meg a Transzegészségközpont® Facebook csoportot, majd október 17-én a Transzegészségközpont® -ot a amely egy virtuális tér (honlap) támogatva aktivista munkámat.
2023-ban a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm fesztiválon kiválasztásra és versenyprogramba került a Kezét Csókolom című dokumentumfilm, melynek főszereplője voltam. A filmet Jeremy Luke Bolatag készítette. Januárban a Mamut II. moziban három alkalommal vetítették le. Ebben az évben egy YouTube csatornát is indítottam Transzegészségközpont® néven, többségében oktató videókkal. Részt vettem Jodi Picoult – Jennifer Finney Boylan – Bódító méz című könyv transznemű vonatkozású részeinek lektorálásában, és segítettem Sári Edina – Tűzszivárvány – Transznapló című könyvének bemutatóját, valamint Dr. Mangó Gabriella: Szélcsengő című kisfilmjének forgatókönyvét.
2024 -ben a világ egyik legnagyobb nemzetközi non-profit szervezete az AVAAZ kért fel egy nemzetközi kampányban való részvételre. A kampány célja hogy Brüsszelben, az Európai Parlamentben beszéljünk arról, hogy milyen veszélyei vannak a jobb/szélsőjobb megerősödésének. tíz találkozót bonyolítottam le három nap alatt melyek során beszéltem a magyar kormány alapvető emberi jogsértéseiről melyek a transznemű emberek mindennapjait érintik. Ebben az évben az Egyenlítő alapítvány tiszteletbeli taggá választott és elindult a közös együttműködés az alapítvánnyal, valamint a HBLF (Hungarian Business Leaders Forum) és a Nyitottak Vagyunk szervezettel is újra megindult az együttműködés, a Demokratikus Koalíciót külső LMBTQ tanácsadóként támogatom. Az üzleti életben az aktivizmusomat a LinkedIn közösségi oldalon építem. A médiában szorosabb együttműködés alakult a Népszavával, a Tilos Rádióval, a Klubrádióval, valamint a HR POWER magazinnal. 2024. novemberben a Melbourne Queer Dokumentumfilm Fesztiválon a Kezét Csókolom versenyprogramba került és a mozikban, valamint stream felületeken megtekinthető volt.
Több online médiumban jelent meg írásom és interjúm.
Részben állami vállalatban hoztam létre transzbefogadó munkahelyet. Tartottam műhely-foglalkozásokat transznemű és nem bináris emberek számára, valamint HR szakembereknek tanfolyamot, részt vettem nemzetközi projekt koordinálásában, mely a transznemű, nem bináris, interszexuális emberek munkaerő piaci mozgását segítette elő. Folyamatosan keresem a lehetőséget az LMBTQ közösségek támogatására, megalapítására és működtetésre a munkahelyeken és a civil életben egyaránt.
Informatikus mérnök – műszaki menedzser és menedzser szakmérnök végzettségekkel rendelkezem, több mint 34 éve dolgozom az IT/Telekommunikáció területén. Előadásaimat angol és/vagy magyar nyelven tartom, általában nem prezentálok (egy flip chartot szoktam kérni az előadásaimra), hanem beszélgetek a hallgatósággal. Elsősorban a saját gyakorlati tapasztalataimat építem be az előadásaimba. Ha szeretne egy KÖTETLEN, ŐSZINTE, TABUK NÉLKÜLI, HITELES előadást, képzést hallani egy szakértő érintettől, ahol nincsen olyan kérdés, amit ciki lenne feltenni, akkor kérem, keressen meg.
Milyen az LMBTQ (azon belül a transznemű) emberek helyzete Magyarországon ma ?
2018 óta kezdte a magyar kormány ellehetetleníteni az LMBTQ közösség és azon belül is a transznemű emberek életét. 2020. május 19-én beadta Semjén Zsolt a törvényjavaslatot, és május 29-én megszületett az a szégyenletes és elhíresült 2020. évi XXX. törvény 33-as paragrafusa, amivel a 2010. évi anyakönyvi eljárásokról szóló törvényt módosították, amiben a transznemű emberek hivatalos nem és névváltását ellehetetlenítette a magyar kormány, akkoriban szinte példátlan módon Európában. 2021 nyarán megalkották a „gyermekvédelminek” nevezett törvényt, amely egyértelműen az LMBTQ közösség ellen született és nem a gyermekek védelmében, amit 2023-ban tovább igyekeznek szigorítani, illetve folyamatosan napirenden tartani. (padfestések, könyvfóliázások és múzeumok látogatási korlátozása)
Közvetlenül a 2022-es választás előtt pedig elindította a kormány az LMBTQ közösség ellen a népszavazási kérdéseket (többsége a transznemű közösség ellen irányult), melyet szerencsére a civilszervezeteknek sikerült érvényteleníteni. A kormánynak ez a sorozatos LMBTQ közösség ellenes propagandája a közösséget még jobban megerősítette. A magyar társadalom olyan kérdésekkel találta magát szembe, amivel eddig nem találkozott a hétköznapokban. („nemváltás ????”)
A közösségen belül szerencsére egyre több a lelkes és elkötelezett aktivista és civilszervezet, akik idejüket, erőforrásaikat feláldozva szeretnék képezni a magyar társadalmat, hogy ne a kormánypropaganda hazugságai jussanak el az emberekhez, hanem a valós orvosi, jogi, pszichológiai és szociális tények. Függetlenségem azt jelenti, hogy magamtól nem lépek be egyetlen szervezetbe, pártba, csoportba sem, de természetesen közös együttműködésekre mindenkivel nyitott vagyok, akivel hasonló, közös céljaink vannak. Nekem fontos, hogy fellépjek a diszkrimináció ellen, a jogegyenlőség érdekében és egyben oktassam a társadalom tagjait arról, hogy mit jelent transznemű emberként élni. Kérdés, esetén kérem, vegye fel velem a kapcsolatot.
Mi a Transzegészségközpont® küldetése?
Küldetésem, hogy segítsem a hazai vállalatokat, esélyegyenlő, befogadó, nyitott, sokszínű munkahelyekké válni a transznemű közösséghez tartozó munkavállalók számára, ezzel munkaerő piaci előnyt, növekvő pénzügyi eredményeket és reputációt érjenek el, valamint segítsem a közösség tagjait abban, hogy ilyen munkahelyeken tudjanak dolgozni, az életben előforduló nehézségekben pedig támogatást nyújtsak nekik. „Híd vagyok a sokszínű, befogadó, esélyegyenlő munkáltatók és a transznemű emberek között!” |