2020-ban a kormány fontosnak tartotta, hogy a társadalmi jogforrási rangsor csúcsán elhelyezkedő törvénybe (Alkotmány) belefoglalja, hogy „az apa férfi, az anya nő”. Orbán 2025-ös évértékelőjében kilátásba helyezte, hogy azt is bele kell írni, hogy „két nem létezik nő és férfi.”
A világ nagyon nagy része már hosszú évek óta nem érti a transzneműség fogalmát, mégis törvényeket és szabályozásokat alkot ellene. Kitiltja a sportból a transznemű nőket, nem adja meg nekik az egyébként nőkre szabott kedvezményeket (NŐK40) és még hosszan sorolhatnánk a példákat. Részben értem ezeket a pánikreakciókat, hiszen az emberbe biológiailag van kódolva a tudattalan előítélet és a bizonytalanságtól, újtól való félelem és meg nem értés. Sokkal egyszerűbb valamit betiltani, kinevetni, kritizálni, mint egy minimális erőbefektetéssel nyitottan megismerni, megtanulni és utána dönteni.
Természetesen ezekben a folyamatokban jelentős szerepet játszik az undorító politikai szándék is, melyek nagy részben a társadalom aluliskolázott csoportjainak támogatására épít. Ezeknek a csoportoknak nem a tudatára lehet hatni, hanem az érzelmeire, és ez a legveszélyesebb talán. A teljesen buta és értelmetlen vita arról folyik, hogy ki a nő és már eljutottunk oda, hogy törvénybe kell ezt írni. Érdemes lenne a transzneműséget támadó embereknek legalább odáig eljutni, hogy megértsék mi a transzneműség, amit annyira támadnak. Persze ha ezzel foglalkozna a kormánypárt is komolyabban és elmondaná az embereknek, hogy a transzneműség semmilyen formában nem kérdőjelezi meg a biológiai (születéskori) nemeket, akkor pillanatok alatt romokban heverne az egész gyűlöletkampány. A transzneműség csak akkor egy létező és értelmezhető fogalom, ha a születési nemet elismerjük és ahhoz képest határozzuk meg a nemi identitásunkat. A transznemű közösség ott követte és követi el a legnagyobb hibát, hogy a születési nemet is úgy gondolja, hogy a transzneműség megváltoztatja és ezért követelik a születési anyakönyvi kivonat megváltoztatását. Az interszex (korábban hermafrodita) állapotokat most ne keverjük ide, szerintem ennek soha nem volt köze a transzneműséghez, és ezt is nagy hibának gondolom, amikor a transznemű emberek, vagy támogatóik ezzel védekeznek. A kettőnek semmi köze egymáshoz!
Az állam már 2020-ban amikor ellehetetlenítette a nemváltást (jogi tranzíció) azt deklarálta, hogy az állam csak a születéskori nemet tartja nyilván, melyet ő a születéskori kromoszómaállomány alapján tesz meg, ami nem megváltoztatható. Szerintem ezzel alapvetően abszolút semmi probléma nincsen, hiszen ez tény, ezen még transzjogi aktivistaként sincs értelme vitatkozni. Rendben, tartsa nyilván, nekem ez egyáltalán nem fáj, ha emellett a társadalmi életemet, annak élhetőségét viszont biztosítaná azzal, hogy olyan iratokat ad nekem, amivel az életemet tudom élni, ami igazodik a külsőmhöz és nemi identitásomhoz. Az emberek és a politika nagy része sem érti, vagy akarja érteni, hogy kétféle nemiség létezik. (Most nem a férfi és női nemre kell gondolni!) Ahogy erre az angol nyelvben két szó is van a biológiai (születéskori) nem a „sex”, a társadalmi nem, a nemi identitás pedig a „gender”. A magyar nyelvben ezt ennyire egyszerűen nem tudjuk megkülönböztetni, ami szintén nem segíti a különbségek megértését. Tulajdonképpen, ha nagyon le akarom egyszerűsíteni, hogy mindenki megértse, az első, amivel megszületünk, a második, amivel leéljük az életünket. Ha rátekintünk a kutatásokra, statisztikákra, akkor ez a társadalom 98,5 – 99,5%-nál egybeesik. Nincsen kérdés, nincsen probléma ebből. DE van 0,5 – 1,5% ember, akinél pedig nem. Számomra érhetetlennek tűnik, hogy egyes politikai aktorok a világon miért féltik a 99%-ot az 1%-tól. Ezt gondolom azok sem tudják megindokolni, akik az ilyen írások végére röhögő smiley-kat biggyesztenek, igaz ők idáig el sem jutnak, hogy elolvassanak ilyen cikkeket, netalán még elgondolkodjanak ezeken, vagy megértsék miről szól.
Elismerem, hogy voltak a szélsőjobboldali világ által csak „liberális woke”-nak titulált mozgalmaknak sokszor túlkapásai (főleg Amerikában) és én sem gondolom, hogy „le kell tolni a társadalomnak a torkán” türelmetlenül azt, hogy kik vagyunk és mit akarunk. Úgy gondolom a világban elindult egy politikai hisztéria válaszul ezekre a hangokra, viszont ez a válaszreakció jelentősen átesett a ló túloldalára. Cinikusan röhög most a trumpista-putyunista-orbánista szélsőjobboldal rajtunk, hogy most jól megkaptátok! Ezzel az a probléma, hogy a világon mindig is voltak transzneműek (ókortól kezdve), most is több millióan vannak és a jövőben is lesznek. Ahogy a barnaszemű embereket sem lehet betiltani egy Alkotmányba vésett mondattal, úgy a transzneműséget sem lehet betiltani, akármennyire is úgy gondolják ezek az emberek, hogy a „probléma el van intézve”.
Én már sok évvel ezelőtt is elmondtam egy interjúban és azóta is folyamatosan azt gondolom és most is azt mondom, hogy nem kell új születési anyakönyvi kivonatot kiállítani és nyugodtan írja bele Orbán az Alkotmányba azt, hogy férfi és nő létezik csak, ugyanis teljesen igaza van! (Mondjuk az más kérdés, hogy minek beleírni az Alkotmányba, hogy a Föld kering a Nap körül, azt nem tudom.) A tudomány jelenleg az emberi fajon belül ezt a két nemet ismeri, amivel megszülethet egy ember. Az a helyzet miniszterelnök úr, hogy nem itt van a probléma! Ott van a probléma, amikor azt mondja, hogy az állam nem ismeri és nem is érti a társadalmi nem fogalmát, azt csak a „lázalmoktól gyötört liberális woke” ideológia agyszüleményének tekintik önök. Ez a probléma, mert ahogy már említettem, ennek semmi köze nincsen a woke-hoz, mert ezer éve vannak transznemű emberek (abban ismét igazuk van, hogy ez a mozgalom erősítette fel, szerintem hibásan)
Most mondjam azt, hogy újra igazam lett, és az agresszív mozgalmak kontraproduktívakká váltak? A türelmetlenség a kikényszeríteni vélt elfogadás (ami sokszor fakad abból, hogy a transznemű ember saját magát sem képes elfogadni és azt gondolja, hogy a társadalom elfogadása kvázi erősíti majd a saját önelfogadását) a társadalom többségétől teljes kudarcba fulladt és sokat ártott. Ezért sem támogatom az ilyen „tüntetős” megmozdulásokat mert a történelem is bebizonyította, hogy nem ez a helyes út. Agresszióra agresszióval felelni egy családi vitában sem szül semmi jót.
Mi lenne a megoldás? Úgy gondolom továbbra is, hogy az edukáció és a türelem. Az idő nekünk dolgozik és kitartó megfontolt, átgondolt stratégia mentén történő kommunikáció és tettek sokkal hatékonyabbak lennének, mint a kiabálás. Az sem lenne elhanyagolható szempont, ha végre az LMBTQ közösség is elfogadná egymást és segítené, támogatná a tagjait. Szerintem nekünk transznemű embereknek az a feladatunk, hogy elmagyarázzuk a társadalomnak, hogy a születési nemeket a transzneműség semmilyen formában nem kérdőjelezi meg, azokat nem akarja eltörölni és nem akarjuk a világ eddig kialakult és tudományos tényekkel bizonyított rendjét felborítani. Annyit szeretnénk, ahogy bárki más, hogy boldogan tudjunk élni. Szerintem a transznemű emberek közül senkinek sem fájna az, ha lenne egy születési anyakönyvi kivonata a szekrény mélyén, ami mutatja, hogy milyen nemmel született, de kaphatna személyi igazolványt a társadalmi nemének megfelelően, amivel az életét is le tudná élni. Ilyenkor felhördül a transznemű közösség, hogy „nem kötünk kompromisszumokat!” és ekkor közösített engem ki a közösség évekkel ezelőtt, de sajnos be kell látni, hogy az élet tele van kompromisszumokkal, ráadásul, ha azok ésszerűek, akkor butaság lenne az ellen menni.
Újra kell gondolni szerintem a mozgalmak szervezését, üzeneteit, cselekedeteit és kommunikációját, mert ez nem jó irány. A párbeszéd, az ésszerű kompromisszumok és a higgadtság nem azt jelenti, hogy elveket kellene feladni.
#Orbán #Pribebetiltás #transznemű #pride #férfiésnő
