Az év vége felé közeledve, megálltam egy pillanatra és visszatekintettem az elmúlt évre. 2024. év mozgalmas volt nagyon számomra, és a legérdekesebb, hogy sok dologra nem is gondoltam és nem is készültem fel előre. Van amire nem is lehetett volna.Ebben az évben számomra a két legmeghatározóbb esemény a nyári brüsszeli út volt, melyet az AVAAZ nemzetközi civilszervezet megkeresésére tettem meg az Európai Parlamentben, ahol találkoztam több képviselővel és Dobrev Klárával is sikerült beszélgetnem a saját brüsszeli irodájában egy harminc-negyven percet. Ekkor elindult egy közös együttműködés is a Demokratikus Koalíció által vezetett, újonnan átalakult, Sokszínű Parlamenti képviselőcsoporttal. Az Európai Parlamentben több képviselőnek is tudtam beszélni a magyarországi képtelen jogi helyzetről, ami a nem és névváltás ellehetetlenítését jelenti, illetve azt is kihangsúlyozni, hogy ez a helyzet milyen egyenlőtlen feltételeket teremt az uniós állampolgárok között.
A másik ilyen nagy esemény még a napokban is zajlik és át fog húzódni 2025. tavaszára is. Ez pedig a saját könyvem írása (Álomvalóság – amiről az iskolákban sem mernek beszélni), mely tulajdonképpen egy transznemű edukációs regény lesz fiataloknak, a saját, szókimondó nyelvükön megfogalmazva. Erre a könyvre úgy tekintek, mint az aktivizmusom összefoglalására, elveim és értékrendem közlésére. Türelmetlenül várom, hogy az érdeklődők kezükbe vehessék a könyvet.
Fontos állomás volt ebben az évben, hogy a Népszavával a közös együttműködésünk nagyon szorossá vált. Gyakorlatilag bármikor tudok nekik írni a témában publikációkat, melyeket a nyomtatott és/vagy az online felületeiken közzé tesznek. Egy videó podcastot (Magaslabda) is közösen elindítottunk, eddig Dr. Beer Miklóssal és Nyáry Krisztiánnal készültek beszélgetések. Jövő év elején talán még Karácsony Gergellyel tudok majd beszélgetni, aki vállalta az interjút. További felkérések még egyeztetés alatt vannak. (Gyurcsány Ferenc, Vona Gábor) – Köszönöm szépen nekik a sok támogatást és segítséget.
Meglepő és nagyon jó élményt jelentett számomra Havas Henrik meghívása a videó podcastjába. „Ön egy szerethető nő!” – kijelentését soha nem felejtem el neki! Köszönöm!
A Nyitottak Vagyunk civilszervezettel és az Egyenlítő Alapítvánnyal az együttműködésem elindult, sikerült tartanom egy-egy előadást a szervezésünkben, melyekért nagyon hálás vagyok nekik. A HRPOWER online magazin is meghívott egy rendezvényére, ahol szintén kaptam lehetőséget egy húszperces előadásra. Bízom benne jövőre ezeket a kapcsolatokat tovább tudjuk fejleszteni majd közösen.
Novemberben érkezett a hír, hogy a Kezét Csókolom filmünk Jeremy Luke Bolataggal kiválasztásra és versenyprogramba került az ausztrál Melbourne Queer FilmFestiválon.
Többször a Tilos Rádió Szappanopera helyett című LMBTQ online műsorban tudtam beszélni a transznemű aktualitásokról, köszönöm nekik a meghívásokat, illetve a Klubrádióban is beszélgethettem Józsa Mártával az Imane Khelif nyári olimpiai esetről.
Szomorú és nem jó események is történtek sajnos. Meghalt Láng Laci, aki egy fontos alakja volt az LMBTQ aktivizmusnak, sosem felejtem el búcsúzó sorait, melyet Messengeren küldött nekem. Hiányzol Laci! Sajnos idén tovább nehezedett az amúgy sem könnyű transzegészségügyi ellátási rendszer, amit több rendőrségi nyomozás is beárnyékol. Sajnálom, hogy az egyikben tanúként három és fél órán keresztül kellett a nyomozók kérdéseire válaszolnom. A jövő ebben a tekintetben még nem tudjuk mit fog hozni, végletek között (teljes ellehetetlenítés, szabályozás és engedélyezés) bármi lehet. Meglátjuk hogyan alakul. Nagyon örülök, hogy két új szakembert is megismertem, akik foglalkoznak a transznemű emberek mentálegészségügyi ellátásával, valamint ebben az évben sikerült a Synlabbal is egy közös együttműködést indítanom a transznemű páciensek laborvizsgálatainak érdekében, melyek célzott vizsgálatokat, kedvezményes árakon tesznek lehetővé számunkra. (A közösségből volt akinek ez sem tetszett, ezt már végképp nem tudom mivel magyarázni, csak irigységgel, féltékenységgel, rosszindulattal)
Továbbra is teljes kiábrándultsággal nyugtázom azt, hogy az életben a legtöbb bántást az előbújásomat követően a transznemű közösség egyes tagjaitól kapom, még mindig nem teljesen értem ennek a közösségnek a működését, pedig már több éve tagja vagyok. Engem mindig elszomorít, ha egy diszkrimináció ellen küzdő közösség tagjai is kirekesztő és elítélő módon viselkednek egymással. Fontos lenne úgy gondolom, hogy az aktivizmus irányvonalaiban meg tudna egyezni a közösség, vagy ha ez egy irányba nem terelhető, akkor legalább tiszteletben tartanák a különböző véleményeket és azok mögött felsorakoznánk mert közösen erősebbek lehetnénk. Így csak egy vitatkozó és egymást bántó közösség benyomást keltjük kívülállóknak. Addig nehéz küzdeni a társadalom elfogadásáért, amíg saját magunkat sem tudjuk elfogadni és a közösségen belül egymást sem, ha pedig valaki erre a közös gondolkodásra hív és azt pár hangadó agresszíven letorkolja, akit aztán sokan mások követnek ész és megfontolás nélkül az a lehető legkárosabb a közösségre nézve. Jó lenne, ha a közösségben kevesebb lenne a fotel (online) harcos és többen lennénk azok, akik egyre több nyilvános helyen meg tudnak szólalni és el tudják mondani a véleményüket Örülök és köszönöm azt a sok magánbeszélgetést, melyben megnyíltatok nekem és elmondtátok az életetek nehézségeit. Ha tudtam segíteni pár gondolattal tanáccsal, akkor annak nagyon örülök. Bízom benne, hogy a jövőben még lesz sok ilyen alkalom.
Elindult a Transzegészségközpont név védjegyként való levédése a Szabadalmi Hivatalban, egyelőre még határozat nem született, levelezgetésben vagyunk. Bízom benne, jövő év elején lezárulhat ez a kérdés is. A YouTube-csatorna 2 620 feliratkozóig jutott el ebben az évben, a Facebook csoportunk, pedig 330 főre bővült egy hat hónapos Meta kényszerszünet átvészelése után, ami egy buta félreértésükből adódott, a LinkedIn-en pedig 3 210 ember követi a posztjaimat.
Mit várok 2025-től? Nehéz év lesz, sajnos a magyar és a világpolitikai helyzet nem arra mozdul el, ami nekünk LMBTQ és azon belül is transznemű embereknek kedvezni fog. Trump visszatérése a politikába meg fogja határozni újra a transznemű emberek elleni politizálást, ahogy már a kampányában is ezt tette, és Orbán Viktor megemlítette újra az év végén, hogy elő kell venni a 2026-os választások közeledtével a genderkérdést. Ne legyenek kétségeink, hogy újra választási politikai közbeszéd tárgya leszünk a 2025-ös évben. Bízom benne, hogy aktivista munkámat folytatni fogom, sok múlik azon, hogy a könyvem milyen fogadtatásban részesül, most úgy gondolom, ez a jövőbeli aktivista tevékenységeimet is meg fogja határozni. Mindenképpen egy nehezebb évre számítok, de ezzel is meg fogunk birkózni! „Legyetek Bátorak!”
Budapest, 2024. december 24.
Magasházi Mónika
